Bingeni Szent Hildegárd

Hildegard von Bingen apátnő 800 évvel ezelőtt élt, 1098-tól 1179-ig, 81 éves korában halt meg. Mint úgynevezett misztikus személynek, a legteljesebb ébrenlétben is látomásai voltak. Ahogy életművének a végén nyomatékosan megerősíti és kifejti, az összes írása,
minden,  amit papírra vetett, kizárólag ezekből az égi képekből és szavakból származik. Az isteni kinyilatkoztatás nyomán nevezte meg a felsorolt betegségeket és az orvosságokat.

III. Jenő pápa megvizsgáltatta a bingeni főnökasszony látnoki tehetségét és karizmatikus képességeit hivatalosan elismerte. A modern orvostudomány most, 800 év elteltével ugyancsak igazolja az apátnő orvosi ismereteit.

”
I. FÜVEK KÖNYVE

Előszó
Az ember földből való, mert teremtésekor más föld vétetett, ami az ember, és minden elem szolgált neki, mert érezték, hogy él, és minden tevékenységükkel előzékenyen együttműködtek vele, és ő is velük. És a föld zöldet adott nekik, az ember módja és természete és szokásai és egyéb kapcsolatai szerint. A föld ugyanis a hasznos növényekkel mutatta meg az ember szellemi minőségének kapcsolatait, miközben ezeket megkülönböztette; a haszontalan növényekkel azonban az ember haszontalan és démoni jellemvonásait mutatta meg. ”

“Cap. 1-1 A búzáról
A búza meleg és tökéletes, nincs fogyatékossága. És ha az ember jó lisztet csinál a búzából, akkor az ebből a lisztből készített kenyér jó a betegnek és az egészségesnek, jó húst és jó vért ad az embernek. Ha azonban valaki a liszt velejét, a zsemledarát, kiveszi és ebből készít kenyeret, akkor ez a kenyér erőtlenebb és gyengébb lesz, mint a teljes lisztből készült, mert a liszt veleje valamelyest elveszti erejét, és több nyálkát ad az embernek, mint az igazi búzaliszt…..”

“Cap. 1-2 A rozsról
A rozs meleg, de hidegebb, mint a búza, és sokféle ereje van. A belőle készült kenyér jó az egészséges embernek és erőssé teszi. És azoknak is jó, akiknek zsíros a húsa, mert csökkenti húsukat, de mégis erősíti őket. Azoknak azonban, akiknek hideg a gyomra, és ezért elerőtlenedtek, hátrányos, mert gyengesége miatt emésztése nem tudja legyőzni, ezért sok vihart támaszt benne, mert alig tudja megemészteni. …..”

“Cap. 1-5 A tönkölybúzáról
A tönkölybúza a legjobb gabona, meleg és zsíros és erőteljes, gyengédebb, mint a többi gabonafajta, jó húst és jó vért ad annak, aki eszi, boldog értelmet és örömteli érzelmeket hoz az embereknek. Bármilyen formában is eszik, legyen az kenyér, vagy bármilyen más étel, jó és lágy. (R1-012) És ha valaki már olyan beteg, hogy a betegségtől már enni sem tud, az vegye a tönkölybúza egész szemeit és főzze meg vízben zsír vagy tojássárgája hozzáadásával, hogy jobb íze miatt könnyebben fogyasztható legyen, és egy ezt a beteg, és ez meggyógyítja belülről, mint jó és egészséges balzsam. ”

http://terebess.hu/keletkultinfo/hildegard.html