A rang eltávolít minden elviselhető emberitől, értelmetlen korlátokat emel, melyek gyűlölséget és irigységet szítanak. Az érvényesülés nem vezet sehova, mert ezen az úton mindig van tovább és még tovább, az érvényesülési vágy elviselhetetlen viszketegség, mint a bőrbaj. Ráadásul a mai ember a legködösebb közösségi elvekből rakásra gyűjti magára a képtelen bilincseket.

A rögeszmék és indulatok zűrzavarában emberevő bálvány lett a közösség, nemzet, faj, nép, otthon, közbiztonság, kötelesség, határaink megvédése, életszínvonalunk emelése, kultúránk terjesztése.

Ha körülnézel: tilalom, kényszer, jelszó, zsibvásár, mákony, maszlag, propaganda, haszonlesés, törtetés, rémület, bizonytalanság. Rendszereink tűrhetetlenségét a mai ember maga legjobban nyögi és valami fellengzős kultúra-tisztelettel akarná ellensúlyozni: mindegyik rendszer önmagát nevezi a kultúra megmentőjének és a többit kultúra-rombolónak. De a mai ember, ez a minden realitásról elrugaszkodott negatív idealista, hiába akar a kultúráért rajongani, rajongása üres szóhalmaz, intézkedés-garmada, hadonászás, saját ásításainak folytonos takargatása; és a kultúrát is vásári handabandának nézi, szakadatlan ember-, nép-, közösség-mentésnek, ,,zsenik” ízetlen ön-mutogatásának, társadalmi eseménynek.

A kultúra sztatikus, nyugodt, nem intézményesíthető; az izgő-mozgó mai ember mennél többet ugrál körülötte, annál jobban széttapossa. Mennél inkább ,,szívén viseli” a kultúrát, annál inkább látszik, hogy semmi érzéke sincs hozzá; mennél inkább ,,menti és védi” , annál inkább látszik, hogy ő szorulna annak védelmére. Pénzt, hadsereget, szándékosan butított embercsordát mozgat és elpusztul, pedig a kultúrának egyetlen lehelete megmenthetné. Csakhogy éppen ez az egyetlen lehelet elmarad, s a pénz, hadsereg, embercsorda tovább őrlődik.

Az emberi életnek, emberi érzésvilágnak e kínbarlangjából egyetlen kijutás volna, de ez nem fog bekövetkezni: ha az emberiség áttérne a józan, ráállható alapra: szükségleteit elégítené ki és nem az agyrémeit, indulatait.

Minthogy erre nincs remény, mindenki csak önmagában, önmagának teremtheti meg az elviselhető világot, ha elég erős ahhoz, hogy lemondjon minden előítéletről és saját szemével lásson mint a gyermek: Mindenki csak magának érheti el a negatív idealizmus helyett a realizmust, pénz, vagyon, rang, érvényesülés, külső rendezettség lidérce helyett a belső, törhetetlen biztonságot. S csak az a kevés érheti el még önmaga számára is, kinek erre érzék adatott.”

02.

Krishnamurti írásaiból fellelhetjük az
alapvető emberi problémák egyértelműen megfogalmazott,
korunknak megfelelő ismertetéseit, valamint a felhívást
arra, hogy az egyetlen valódi megoldást jelentő módon,
azaz önmagunk által és önmagunk érdekében oldjuk meg őket
- hiszen a kollektív megoldások, amelyekben oly sok ember
hisz kétségbeesetten, soha nem lehetnek kielégítőek.

“Hogy megértsük a bennünk, és ezáltal a világban is jelenlévő
szenvedést és zűrzavart, először önmagunkban kell rá-
lelnünk a tisztánlátásra, ez a tisztánlátás pedig csakis
a helyes gondolkodásmód által valósulhat meg. Ez a tisz-
tánlátás soha nem ölthet szervezett formát, mivel nem
vak formájába öntött kijelentésekből, hanem az ön-
magunkra való intenzív tudatosságból és a megfelelő
gondolkodásmódból fakad; a megfelelő gondolkodásmód
pedig nem az intellektus fejlesztése vagy a különféle
mintákhoz való igazodás által valósul meg, bármilyen
magasztos és emelkedett mintákról legyen is szó. A he-
lyes gondolkodásmódra csakis az önismeret által jutha-
tunk el. Ha nem értjük meg önmagunkat, nincs alapja a
gondolkodásunknak; önismeret nélkül nem lehetnek
igazak a gondolataink.”

Ez az alapvető téma újra és újra felbukkan Krishna-
murti szavaiban. “Nem a társadalomban, nem a külön-
féle rendszerekben, a szervezett vallásokban, de magá-
ban az emberben, az egyes egyénben rejlik az emberiség
reménye.”
Az ember nem a mások által megalkotott jelképekbe vetett
hit, hanem az önismeret által ismerheti meg a léte
forrásául szolgáló örökkévaló valóságot.

Jóformán minden ember a különféle
minták rabságában éli az életét, és ez szinte elkerülhe-
tetlen is, mivel “oktatási, nevelési rendszerünk azt
mondja számunkra, mit gondoljunk, nem pedig azt,
hogyan gondolkodjunk”.

03.

Dr. Joseph Murphy

Tudatalattid csodálatos hatalma 6.
avagy Nagy bibliai igazságok emberi problémákra

“Belül keresd a biztonságot!

Manapság van társadalombiztosításunk, dollármilliókat küld szét a kormány a világban barátoknak és úgynevezett ellenségeknek; ennek ellenére mindenütt bizonytalanság, nyugtalanság, félelem uralkodik. Terjed a pornográfiának nevezett erkölcsi fertő, sokan gúnyt űznek a házasságból. Az emberek nem mernek kimenni az utcára sötétedés után. Nap mint nap háborúkról, harcokról, robbantásokról, emberrablásról, puccsokról stb. hallani. ‘Tedd fel a kérdést magadnak:
Mit tehetek én ez ügyben?
Miként őrizhetem meg lelki békémet, biztonságérzetemet ebben a változó világban?
Csakis úgy őrizhetjük meg nyugalmunkat, derünket, ha ráhangolódunk a Végtelen Lélekre. Ö a Legfőbb Ok.
Jelentsd ki merészen: ,,Az Isteni Szeretet eltölti lelkemet. Isten békéje átitatja elmémet, szívemet. Isten Világossága körülölel.”
Tekintetedet fordítsd a hegyek felé, ahonnan a segítség érkezik, és imád biztosan meghallgatásra talál. Jól tudod, a tömeg miként gondolkodik.. Számukra csak szélsőségek léteznek, folyton átesnek a ló túloldalára. Egy ideig háború van, amit egy ideig tartó béke követ. Amikor ezek a heves fordulatok zajlanak, sokan megsérülnek, de azok, akik ráhangolódtak a Végtelenre, soha.

Ne légy egy a sok között!

‘Ezért távozzatok körükből és különüljetek el tőlük – mondja az Ur, s tisztátalant ne illessetek Akkor fölkarollak benneteket, és atyátok leszek, ti meg a fiaim és a lányaim lesztek’ – mondja az Ur; a Mindenható. (Korintusiaknak 6:17-18)
E csodálatos versek üzenete az, hogy hagyjuk el a tömegszellemet, és gondolkodjunk saját magunk!
Külön hangsúlyt kap, hogy tisztátalant ne érintsünk, vagyis ne gondolkodjunk gyilkosságon, gyúlöleten, és egyáltalán ne foglalkozzunk negatív gondolatokkal! Épp ellenkezőleg, rendszeresen imádkozzunk, vagyis folyvást azonosuljunk az élet örök igazságaival, amelyek ugyanazok tegnap, ma és mindörökké..
Ha rendszeresen imádkozol, nem fogsz a tömeghez hasonlóan szenvedni.

A középszer törvénye

A középszer tötvénye a tömegszellem gondolkodásmódjára utal.. A világon manapság több mint négymilliárd ember él, mindannyiuk gondolkodásából tevődik össze a tömegszellem. Nyugodtan állíthatjuk, hogy gondolkodásuk zöme negatív. Természetesen számos konstruktívan gondolkodó ember is akad, de ők a kisebbséget alkotják.

A tömegszellem a betegségben, háborúban, szerencsétlenségben, bűnözésben, szegénységben, balesetekben és legkülönbözőbb katasztrófákban hisz. Mi több embermilliók gondolkodásának legfőbb összetevői a féltékenység, gyúlölet, neheztelés, irigység. Ezek a szellemi mérgek állandóan zűrzavarokat, konfliktusokat idéznek elő az emberek egyéni és kollektív életében. Ha te nem gondolkodsz, a tömegszellem megteszi helyetted.

Az igaz gondolkodás mentes minden félelemtől, aggodalomtól és negatív elgondolástóI.
Mindannyian belemerülünk ebbe a tömegszellembe, tehát hamis hiedelmeivel és ártó gondolataival szemben ellen meggyózódéseket kell kialakítanunk. Ha száz százalékig biztos vagy abban, hogy minden egyes gondolatod és elképzelésed az Isteni Igazságokon alapul, akkor teljesen immúnis lehetsz; de kétlem, hogy akadna bárki, aki a nap minden pillanatában a tudatosságnak ezen a szintjén van. Ezért aztán a tömegszellem negatív mentális légköre hatást gyakorol mindannyiunk tudatalattijára.

Fegyelmezd elmédet!

Töltsd el elmédet az örök igazságokkal! Azonosulj a benned El6 Lélekkel; tudd és hidd, hogy az Isteni Szeretet vigyázza minden lépésedet! Ha gondatlan, nemtörődöm, egykedvű vagy és nem fegyelmezed elmédet rendszeresen, akkor kiteszed magad a tömegszellem befolyásának; és ne lepódj meg, ha a következmény valamilyen betegség lesz. Amikor terjed a hongkongi influenza, biztosan nem akarsz egy lenni a sok között, akit ledönt a lábáról. Ha Isten-szerű gondolatokat és lelki értékeket emelsz elméd trónjára; és eltöltöd elmédet konstruktív gondolatokkal, akkor semmi baj nem érhet.”

Joseph Murphy (május 20, 1898 – december 16, 1981) élt egy ír születésű, bevándorolt amerikai író és New Thought miniszter, isteni Tudomány és Egyházi Science egyik alapítója.

Dr. Joseph Murphy